A méz nem csak egy termék. Soha nem is tekintettek rá úgy,
hanem valahogy így.: Látjuk a számtalan pompás virágot,
bennük tükröződik legtisztábban a napsugarak formáló ereje,
gazdagsága. A nektárral és virágporral ezt a fényerőt viszik
a kaptár sötétjébe a méhek, hogy ott lépsejtek szövetéből felépítsék
a méhcsalád tökéletesen szabályos testét. És ezt a rendezőerőt
kapjuk meg mi is a mézben, ami segít, hogy a felvett tápanyagok
káoszát egy eredeti, ideális formához közelítve építsük be.
A méz egészségessé, széppé tesz.
"A Méhészet minden időben egy csodálatra méltó dolognak számított. A legősibb időkben a méhek szent állatok voltak. Miért? Mert az, amit tesznek, az egész munkájuk olyan, mint ami az emberi szervezetben végbemegy.(...)
De azért érdemes tisztában lenni azzal, hogy ha olyasvalamibe nyúlunk bele, amit a természet ilyen tökéletesen megalkotott, azt bármilyen mesterséges dolog megzavarja. (...) Így aztán bár a méhtenyésztésben nagyon örvendeznek az utóbbi idők fellendülésének - az öröm még száz évig sem tart majd."
(Rudolf Steiner: A méhek lényéről, 1923)
"A Méhészet minden időben egy csodálatra méltó dolognak számított. A legősibb időkben a méhek szent állatok voltak. Miért? Mert az, amit tesznek, az egész munkájuk olyan, mint ami az emberi szervezetben végbemegy.(...)
De azért érdemes tisztában lenni azzal, hogy ha olyasvalamibe nyúlunk bele, amit a természet ilyen tökéletesen megalkotott, azt bármilyen mesterséges dolog megzavarja. (...) Így aztán bár a méhtenyésztésben nagyon örvendeznek az utóbbi idők fellendülésének - az öröm még száz évig sem tart majd."
(Rudolf Steiner: A méhek lényéről, 1923)
Az üzemszerű, túlhajtott, vegyszeres méhészkedés, az egyoldalú, mesterséges fajta "nemesítés", a hosszú távú, globális hatások ismerete nélkül alkalmazott növényvédő
szerek és génmódosított növények hatására, közel száz évvel a fenti mondatok elhangzása után, az intenzív méhészetet folytató országokban mindenhol egyre több-, részben ismeretlen eredetű betegség tizedeli a méhcsaládokat. A méhek mára széles körben tárgyalt veszélyeztetettsége nem csak egy pótolhatatlan élelmiszert, hanem a teljes ökoszférát is fenyegeti.
Minderre a méhészek válasza nem lehet más, minthogy megpróbálják a méhtartás körülményeit a természetes állapothoz közelíteni, beavatkozásaikat a szükséges minimumra csökkenteni, bízva abban, hogy a méhek így segíteni tudnak magukon és rajtunk.
Aki ma természetközeli módon előállított, termelői méz mellett dönt, nem csak saját egészségének, hanem globális környezetének is jót tesz.
Minderre a méhészek válasza nem lehet más, minthogy megpróbálják a méhtartás körülményeit a természetes állapothoz közelíteni, beavatkozásaikat a szükséges minimumra csökkenteni, bízva abban, hogy a méhek így segíteni tudnak magukon és rajtunk.
Aki ma természetközeli módon előállított, termelői méz mellett dönt, nem csak saját egészségének, hanem globális környezetének is jót tesz.
Nem az a feladat, hogy egy elképzelt érintetlen ősállapotot konstruáljunk. Az ember és a háziméh együttélése legalább kilencezer éves. A méheknek ma jó méhész kell, aki képes mérsékelni a környezeti ártalmakat és úgy elhelyezni kaptárait a kultúrtájban, hogy ez az együttélés a körülményekhez képest a lehető legharmonikusabb legyen.
Ideánk egy olyan élő egészet alkotó gazdaság, melynek szerves részét képezi a méhkolónia. Az önfenntartó gazdaságnak számos leírása van, a hagyományos paraszt kalendáriumoktól a biodinamikus gazdálkodáson át a permakultúráig. Ezek közül próbáljuk mindazt hasznosítani ami körülményeink között megvalósíthatónak bizonyul. Ilyen tapasztalattal megerősített alapelv, hogy a zöldség- és gyümölcskert akkor teljes, egészséges, ha a kert sarkában méhes áll. A méhek megporzó munkája, serkentő hatása kertjeinkben mindenhol szembetűnő gyarapodást eredményezett. Ugyanez fordítva is igaz, vagyis egy méhes akkor egészséges és teljes, ha dús, vegyszermentes méhlegelőben áll. A helyi adottságokat kiegészítve tudatosan alakítjuk úgy kertjeinket, földjeinket, hogy méheink mindig elegendő táplálékhoz jussanak.
Azt tapasztaltuk, hogy ma az eredményes méhészkedés, a mézfelesleg értékesítés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása aránytalan terhet ró az olyan kis-közepes méhészetekre, melyek nem önállóan, hanem kisebb gazdaságok részeként akarnak működni. Ezért hoztuk létre a Kashkamra társulást, hogy emberi és anyagi erőforrásaink, tapasztalataink és eszközeink megosztásával, méhlegelőinkkel arányos méheseinkben eredményes állóméhészkedést tudjunk folytatni.
Az egységes méhészeti elvek és módszerek, az ismert, tiszta méhlegelők biztosítják, hogy a Kashkamrából kikerülő méz minden ízében természetes és kiváló minőségű. A társulati forma ugyanakkor nagyobb mennyiségigények kielégítését is lehetővé teszi, a méhesek eltérő, változatos mikroklímáitól pedig mézkínálatunk folyamatos bővülését várjuk.
© Kashkamra 2025.
