Röviden: mert boldog méhek raktáraiból kerül az asztalodra :-)
Bővebben:

1. Mert a Demeter kaptárban nincs elválasztva az anya a méztértől. A méz tárolása tehát nem különül el a család életterétől élesen, azaz óhatatlanul több virágpor keveredik a mézbe, ezzel fokozva tartalmi értékét.
2. Ebben biztosan nincs cukor.
3. A folyamatos viaszcsere, az Ökológiai tartáson felül extra tisztaságot, maximális szermaradvány mentességet biztosít.
4. Nem vándorlunk permetezett mezőgazdasági monokultúrákra, a méhest körülölelő 100 hektár vad mező, és virágai a garancia, a gyűjtött méz ízének sokszínűségére.
5. Igyekszünk mellőzni még a kontrollált hőkezelést is. A méz élő anyag. Folyamatosan változik, alakul. Hőkezelés hatására elpusztul legfőbb értéke, az enzim készlete. Az enzimek teszik (előemésztett) könnyen használható energiaforrássá a mézet. A hőkezelés a mézben található vitaminokra is negatív hatással van. Ezért igyekszünk mézeinket hőkezelés nélkül, közvetlenül a pergetés, és többciklusú szűrés után üvegpalackokba tölteni.

1.1 Szaporítás
A méhek természetes, és számukra talán legfontosabb jelensége a rajzás. Rajzáskor a bepárzott új anya érkezésének időszakában indul el az új raj a kaptárból. Rajzáskor 2-10 ezer méh repül ki új fészket keresni.
A rajzási esemény az új anya énekével kezdődik. Jellegzetes hangot kiadva indítja meg a családon belül a természetes kiválasztódást. Ekkor minden korosztályból megfelelő mennyiségű méh "szedelődzködni kezd", hogy a megfelelő órában kövesse a régi anyát, a kaptáron kívüli, sokuknak még teljesen ismeretlen világba.

A természetes rajzást a hagyományos méhészetekben a régi anyák kalickába zárásával, vagy szárnyaik csonkításával (ezzel kiröpülési képességük megszüntetésével), vagy az új anyák fejlődési időszaka előtt preventív családmegosztással, vagy a családok összekeverése által (az erős családoktól méheket vesznek el) gátolják.
A DEMETER méhészetekben mindez tilos.

Legjobb a természetes rajok befogása a kaptárok közvetlen közelében. A méhesünket ölelő sűrű bokros területet ezért un. rajvadász ösvények vágásával tagoltuk. Így viszont májusban, és június elején a napsütéses napokat (10:00-15:00 között) a méhesben kell töltenie a "rajvadásznak". Rajzást követően 30-70 percen belül a család világgá megy az ideiglenes fürtből.

Szaporítás csak olyan családok esetében engedélyezett, ahol az új anyák bölcsői már fejlett állapotban vannak. Lehetőleg a (holdnaptár szerint is) megfelelő napon, és órában a méhésznek meg kell keresnie a régi anyát, és megfelelően válogatott néppel üres kaptárba kell áthelyezni, ahol mézzel etetve kell segíteni az új családot abban, hogy felépíthessen egy teljesen új fészkét.
A módszernek előnye, hogy egyrészt csak olyan család kerül szaporításra, amely magát is érettnek gondolja. Másrészt az új család új és tiszta fészket építhet magának saját, frissen képzett (tiszta) viaszából.
Genetikailag ellenállóbb, családokat kapunk tehát.
A méhész számára viszont ez a módszer, a hagyományoshoz képest 300%-500% plussz időráfordítást jelent áprilisban, májusban, és júniusban!

1.2 Pergetés
A méhcsaládoknak egyedi azonosítójuk, illatuk van, melyet a szakirodalom anyatermék szóval jelöl. Ez az a jel, amit a bejáratnál az őr méhek ellenőriznek a frissen érkezőkön. Ez a láthatatlan anyag átjárja a kaptár belsejét, a fészek viaszát.
Összetartja a család egységét. Pergetés során a hagyományos méhészetekben a kaptár viaszkereteit hatékonysági, és kiegyenlítési szempontok miatt (sokszor tudatosan) összekeverik. A kiegyenlített családoknál kevésbé jelent veszélyt a hatékonyságra törekvő méhész érdekére a rajzási ösztön, és a rablás jelensége.
Rabláskor az erős családok hordás mentes időszakban felkutatják a gyengébb családok méz készleteit, majd a gyengébb család anyjának elpusztítása után magukhoz hordják a gyenge család készletét, a gyenge család népe szétszéled, vagy elpusztul a harcban.

DEMETER elveket követő méhesünkben igyekszünk fenntartani a családok belső egységét. Ez azt is jelenti, hogy pergetés után minden család a saját viaszát, és fiasítását tartó kereteit kapja vissza, és nem keverjük a családjaink népét, mert meggyőződésünk, hogy az anyatermék háborítatlan harmóniája a kulcs a méhcsalád összetartásához, túléléséhez. Hisszük, hogy a rablás természetes szelekciója hosszú távon segíti a méheket a genetikai túlélésben. A fent leírt pergetési eljárás (a dulpa kaptárnyitás miatt) plussz 31-40% idő ráfordítást igényel Ökológiai méhesünkben.

2.1 Speciális keretek
Hagyományos méhészetekben a fészek bővítéséhez standard kereteket, és más családoktól származó viaszból előre nyomtatott műlépet használnak. A DEMETER módszer egyik lényeges eleme, hogy nem visz be a családokhoz idegen anyaterméket, nem hígítja a méhcsalád saját "illatát" hanem a kolóniák saját kaptárukban csak saját viaszukból építkeznek gyakorlatilag a nulláról.
Ehhez az építkezéshez, a méhekre ösztönzőleg ható, speciális profilú egyedileg gyártatott kereteket használunk, melyek a hagyományos kerethez képest négyszeres költséget jelentenek.

2.2 Speciális lép építtetés
A fent leírt szempontok figyelembe vételével, a nagyobb belső erővel rendelkező, ellenállóbb családok kitenyésztésének érdekében tehát műlép segítsége nélkül maguk építik a fészkeiket a méheink. Ennek a tiszta, organikus építkezésnek jóval nagyobb viszont az idő, és energia ráfordítás igénye a méhek részéről. A tiszta keretek kiépítése 2-3 -szor annyi időt vesz igénybe, mint az előgyártott műlépek alkalmazása.
Ez alatt a méhek nem nektár gyűjtéssel foglalkoznak, ezért a mézhozam 20-30%-al csökken az új családok esetében.

2.3 Organikusan épülő, nagyobb ellenálló képességű családok
Hagyományos méhészetekben a nagyobb mézhozam érdekében irányítják a méhkolóniák növekedését, és összetételét a méhészek. A hatékonyabb mézelvétel érdekében, és a méztermelési szempontból ideális dolgozói állomány kialakításáért is korlátozzák az anyákat un. anyarácsok, anyakalickák használatával.
Az ipari méhészetekben gyakran az anyákat elpusztítják akáchordás előtt. Így a nép nem az utódok felnevelésével foglalkozik az évnek ebben az időszakában, hanem kizárólag akácméz "gyártással".
Miután elvirágzott az akác, vásárolt anyákkal (melyek több esetben mesterségesen vannak megtermékenyítve) igyekeznek életben tartani az agyon hajtott méh populációikat. A teljes mértékben elvett természetes mézet cukorsziruppal pótolják. Ez a cukorszirup részben bele kerül a következő pergetés elvett mézébe is. A DEMETER elveket követve, és jól felfogott Ökológiai, (hosszú távú) érdekeket szem előtt tartva a fenti módszerek egyikét sem alkalmazzuk méheseinkben.
A hagyományos méhesekhez képest ezért 30-70%-al kevesebb a mézelvételünk családonként.

2.4 Ökológiailag alkalmas Kaptár festés
Nem alkalmazunk műanyag kaptárakat, műanyag tartozékokat, csak vízbázisú festékekkel festjük fa kaptárainkat.
Az eszközök karbantartása így viszont jóval több időt, vesz igénybe, az elterjedtebb, toxikusabb anyagokhoz, eljárásokhoz képest.

3.1 Pergetőgép anyaga műanyag mentes
Pergetéskor a méz cseppek a pergető gép felületére csapódnak ki, és azon folynak végig. Csak rozsdamentes fém és üveg tárgyakat használunk a méz kezelési folyamatában, így (a DEMETER szabályt követve) a pergető gépeink anyaga sem lehet műanyag.
A berendezéseink ára így magasabb, és az amortizáció is jelentősebb a műanyag eszközökhöz képest.

3.2 Mézeshordók anyaga is műanyag mentes
Környezetszennyező mikro műanyagok a tárolás során sem férhetnek mézeinkhez.
Az élelmiszeripari fém tároló eszközök ára 60 -80%-al magasabb a hagyományos méztárolás eszközeinél.