Röviden: mert boldog méhek raktáraiból kerül az asztalodra :-)
Bővebben:

1. Mert a Demeter kaptárban nincs elválasztva az anya a méztértől. A méz tárolása tehát nem különül el élesen a család életterétől, vagyis több virágpor keveredik a mézbe, gazdagítva ezzel beltartalmát.
2. Biztosan nincs benne (nem nektárból származó) cukor.
3. A folyamatos viaszcsere, az Ökológiai tartáson felül extra tisztaságot, maximális szermaradvány mentességet biztosít.
4. Nem vándorlunk permetezett mezőgazdasági monokultúrákra, a méhest körülölelő 100 hektár vad mező és virágai a garancia a gyűjtött méz tisztaságára, ízének sokszínűségére.
5. Igyekszünk mellőzni még a kontrollált hőkezelést is. A méz élő anyag. Folyamatosan változik, alakul. Hőkezelés hatására elpusztul legfőbb értéke az enzim készlete. Az enzimek teszik (előemésztett) könnyen használható energiaforrássá a mézet. A hőkezelés a mézben található vitaminokra is károsítja. Ezért igyekszünk mézeinket hőkezelés nélkül, közvetlenül a pergetés és többciklusú szűrés után üvegpalackokba tölteni.

1.1 Szaporítás
A méhek természetes és számukra talán legfontosabb tulajdonsága a rajzás. Jó körülmények között élő, egészséges család csak akkor rajzik ha bőségét érzi és anyja túl van a fénykorán. Az új anya érkezésének időszakában indul el a raj a kaptárból. Rajzáskor 5-20 ezer méh repül ki új fészket keresni.
A rajzási esemény az új anya énekével kezdődik. Jellegzetes hangot kiadva indítja meg a családon belül a természetes kiválasztódást. Ekkor minden korosztályból megfelelő mennyiségű méh "szedelődzködni kezd", hogy a megfelelő órában kövesse a régi anyát a kaptáron kívüli világba. A raj természetesen optimális összetétele mesterségesen nem reprodukálható.

A természetes rajzást a konvencionális méhészetekben a régi anya elpusztításával és fiatal, idegen anyával való helyettesítésével, vagy szárnyaik (röpképtelenséget erdményező) csonkításával, vagy különböző családok preventív "kiegyenlítésével", családok összekeverése által (az erős családok gyengítésével) gátolják.
A DEMETER méhészetekben mindez tilos, mert durván megsérti a méhcsalád, mint szuperorgenizmus, mint önálló lény integritását, ill. megbontja a család genetikai, feromonális kötelékét.

Legjobb a természetes rajok befogása a kaptárak közvetlen közelében, de ennek ára van. A méhesünket ölelő sűrű bokros területet un. rajvadász ösvények vágásával tagoltuk, ahol a "rajvadásznak" május és június napsütéses napjain (kb.10 és 15 ó között) lesben kell állnia, mert a közelben idiglenesen megtelepedő raj pár órán belül jellemzően tovább áll.

Ettől eltéro szaporítás csak olyan családok esetében engedélyezett, ahol az új anyák bölcsői már fejlett állapotban vannak. A biodinamikus holdnaptár szerint is megfelelő napon és órában a méhésznek meg kell keresnie a régi anyát és megfelelően válogatott néppel üres kaptárba kell áthelyezni, ahol mézzel etetve kell segíteni az új családot abban, hogy felépíthesse teljesen új fészkét.
A méhész számára ezek a módszerek a konvencionálishoz képest 300%-500% plussz időráfordítást jelent áprilisban, májusban, és júniusban!

1.2 Pergetés
A méhcsaládoknak egyedi azonosítójuk, illatuk van, melyet a szakirodalom anyatermék szóval jelöl. Ez az a jel, amit a bejáratnál az őr méhek ellenőriznek a frissen érkezőkön. Ez a láthatatlan anyag átjárja a kaptár belsejét, a fészek viaszát.
Információkat hordoz, összetartja a család egységét. A lépek tökéletes hatszöghálós mintázataik miatt egyformának tűnnek, de nincs közöttük két valóban megegyező. Kis torzulások, átjárók tagolják őket, ami nemcsak a méhek, hanem a kaptárbelső harmóniája szempontjából alapvető levegő útjait is pontosan szabályozza. A lépek a család testének szervesen betagozódó részeit képezik. Pergetés során a konvencionális méhészetekben a különböző kaptárak lépes kereteit hatékonysági és néha kiegyenlítési szempontok miatt összekeverik.

DEMETER elveket követő méhesünkben igyekszünk fenntartani a családok belső egységét. Ez azt is jelenti, hogy pergetés után minden család a saját lépes kereteit, annak eredeti helyére kapja vissza. A fent leírt pergetési eljárás (a dulpa kaptárnyitás miatt) plussz 31-40% idő ráfordítást igényel Ökológiai méhesünkben.

2.1 Speciális keretek
Hagyományos méhészetekben a fészek bővítéséhez standard kereteket, és más családoktól származó viaszból előre nyomtatott műlépet használnak. A DEMETER módszer egyik lényeges eleme, hogy nem visz be a családokhoz idegen anyaterméket, nem hígítja a méhcsalád saját "illatát" hanem a kolóniák saját kaptárukban csak saját viaszukból építkeznek gyakorlatilag a nulláról.
Ehhez az építkezéshez, a méhekre ösztönzőleg ható, speciális profilú egyedileg gyártatott kereteket használunk, melyek a hagyományos kerethez képest négyszeres költséget jelentenek.

2.2 Speciális lép építtetés
A fent leírt szempontok figyelembevételével, a nagyobb belső erővel rendelkező, ellenállóbb családok érdekében tehát műlép segítsége nélkül maguk építik a fészkeiket méheink. Ez a tiszta, organikus építkezés viszont jóval nagyobb idő- és energiaráfordítás igénye a méhek részéről. A tiszta keretek kiépítése 2-3 -szor annyi időt vesz igénybe, mint az előgyártott műlépek alkalmazása.
Ez alatt a méhek nem nektár gyűjtéssel foglalkoznak, ezért a mézhozam 20-30%-al csökken az új családok esetében.

2.3 Organikusan épülő, nagyobb ellenálló képességű családok
Hagyományos méhészetekben a nagyobb mézhozam érdekében irányítják a méhkolóniák növekedését és összetételét a méhészek. A hatékonyabb mézelvétel érdekében és a méztermelési szempontból ideális dolgozói állomány kialakításáért is korlátozzák az anyákat un. anyarácsok, anyakalickák használatával.
Az ipari méhészetekben gyakran elpusztítják az anyákat akáchordás előtt. Így a nép nem az utódok felnevelésével foglalkozik az évnek ebben az időszakában, hanem kizárólag akácméz "gyártással". Miután elvirágzott az akác, vásárolt anyákkal (melyek több esetben mesterségesen vannak megtermékenyítve) igyekeznek életben tartani az agyon hajtott méhpopulációikat. A teljes mértékben elvett természetes mézet cukorsziruppal pótolják. Ez a cukorszirup részben belekerül a következő pergetés elvett mézébe is.
A DEMETER elveket követve és ökológiai szempontokat szem előtt tartva a fenti módszerek egyikét sem alkalmazzuk méheseinkben.
A hagyományos méhesekhez képest ezért 30-70%-al kevesebb a mézelvételünk családonként.

2.4 Ökológiailag alkalmas Kaptár festés
Nem alkalmazunk műanyag kaptárakat, műanyag tartozékokat, csak vízbázisú festékekkel festjük fa kaptárainkat.
Az eszközök karbantartása így viszont jóval több időt vesz igénybe, az elterjedtebb, toxikusabb anyagokhoz, eljárásokhoz képest.

3.1 Pergetőgép anyaga műanyag mentes
Pergetéskor a méz cseppek a pergető gép felületére csapódnak ki és azon folynak végig. Csak rozsdamentes fém és üveg tárgyakat használunk a méz kezelési folyamatában, így (a DEMETER szabályt követve) a pergető gépeink anyaga sem lehet műanyag.
A berendezéseink ára így magasabb, és az amortizáció is jelentősebb a műanyag eszközökhöz képest.

3.2 Mézeshordók anyaga is műanyag mentes
Környezetszennyező mikro műanyagok a tárolás során sem férhetnek mézeinkhez.
Az élelmiszeripari fém tároló eszközök ára 60 -80%-al magasabb a hagyományos méztárolás eszközeinél.